Leírás
A V. Károly falai egykor Catania védelmére szolgáló erődítményrendszert alkottak, amelyet V. Károly császár építtetett a városnak. Tizenegy bástyából állt, és hét kapun keresztül lehetett bejutni a városba. A építés megbízását a 16. század elején Antonio Ferramolino építész kapta, de a munka a mű összetettsége miatt nagyon lassan haladt.
A falak teljesen körbezárták az akkori várost, és megvédték a külső veszélyektől. Előbb az Etna 1669-es kitörése, majd az 1693-as földrengés súlyosan megrongálta őket, végleges eltűnésüket azonban a 18. századi városmegújítási terv okozta.
A 18. század elején Camastra hercege, akit Catania újjáépítésével bíztak meg, kiszélesíttette az 1672-ben nyitott átjárót a Dóm tér közelében, és itt építtette meg a látványos kaput, amelyet Uzeda hercegéről, a királyi helytartóról neveztek el.
A falaknak erre a szakaszára, Camastra hercegének véleménye ellenére, felépült az érseki szeminárium és a Chierici-palota, amely a Dóm térre néz, szemben az Elefántok palotájával, a városháza székhelyével. Az erődrendszerből ma is jelentős maradványok láthatók.
A falak teljesen körbezárták az akkori várost, és megvédték a külső veszélyektől. Előbb az Etna 1669-es kitörése, majd az 1693-as földrengés súlyosan megrongálta őket, végleges eltűnésüket azonban a 18. századi városmegújítási terv okozta.
A 18. század elején Camastra hercege, akit Catania újjáépítésével bíztak meg, kiszélesíttette az 1672-ben nyitott átjárót a Dóm tér közelében, és itt építtette meg a látványos kaput, amelyet Uzeda hercegéről, a királyi helytartóról neveztek el.
A falaknak erre a szakaszára, Camastra hercegének véleménye ellenére, felépült az érseki szeminárium és a Chierici-palota, amely a Dóm térre néz, szemben az Elefántok palotájával, a városháza székhelyével. Az erődrendszerből ma is jelentős maradványok láthatók.