Leírás
Az 1693-as katasztrofális földrengés után újjáéledő Catania egyik nevezetessége a „Mario Cutelli” internátus, azaz kollégium, amelyet a híres jogtudós, Mario Cutelli, Villa Rosata grófja és Alminusa ura alapított.
Az 1654. augusztus 28-án a palermói Giovanni Antonio Chiarella közjegyző előtt kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy ha utódainak férfiágon származó vonala kihalna, vagyonának egy részét egy „nemesemberek kollégiumának” alapítására kell fordítani, hasonlóra, mint amilyen Salamancában működik. Ebből a kollégiumból olyan erényes, nemes, ám mindenekelőtt világi vezető réteg kerülne ki, amely az ország igazgatási és politikai vezetésére hivatott.
1747-ben, az utolsó Cutelli, Giovanni halálával a dinasztia kihalt. A női ág sok nehézséget támasztott a családi javak átengedésével kapcsolatban, de végül Pietro Galletti püspök megoldotta a problémát: Aliminusa hűbérbirtokát kenyéradó haszonbérletbe (emfiteuzis) adta Biscari hercegének, és így teremtette elő a mai Cutelli-internátus építésére szánt forrásokat. Később Salvatore Ventimiglia és Corrado Maria Deodato Moncada, valamint a többi hagyatéki megbízott – Michele Paternò Castello, Mario Gravino, Antonio Paternò, Ignazio Abatello, Adamo Benedetto Asmundo (az Asmundo család tagja), Giuseppe Celestrio Securo és Antonio Sigone – megkezdte a Cutelli Kollégium építését.
Megvalósítása 1760 körülre tehető, és építészeti szempontból a XVIII. századi művészet ékköve.
Egy ilyen monumentális épület tervezéséből nem hiányozhatott Giovan Battista Vaccarini abbé keze sem: a nagy építész készítette el a terveket, bár Francesco Battaglia segítségét is igénybe vette.
A Via Vittorio Emanuele felőli neoklasszicista homlokzat Battaglia műve, és a Via Monsignor Ventimiglia, valamint a Via Teatro Massimo felőli oldalon folytatódik. A Vanvitelli tanítványaként ismert Vaccarininak tulajdonított rész a kör alakú, monumentális udvar, amely formái tisztaságával és harmóniájával bűvöli el a belépőt.
A szép, kör alakú udvart a közepén fekete-fehér burkolat díszíti. Bent, a nagy toronyóra számlapja alatt, az Idő és a Hírnév szobra között felirat olvasható: „Ut praeesset diei et nocti anno MDCCLXXIX” (Ezt az órát azért építették, hogy uralkodjon a nappal és az éjszaka felett).
Az Idő és a Hírnév szobrai a két erő közötti vetélkedést jelképezik. Említést érdemel a márvány díszlépcső, amely az emeletre vezet, ahol a dísztermet találod.
A dísztermet a tudomány és a jog világához tartozó szicíliai nagyságok alakjai ékesítik freskókon (Charondas, Empedoklész, Theokritosz, Sztészikhorosz, Recupero, Ingrassia, Giuseppe Gioeni). Itt ítélték el 1837-ben a Bourbonok elleni felkelőket, amint azt a külső homlokzaton elhelyezett, 1926. november 4-én felavatott emléktábla is idézi.
Ma a „Cutelli-internátus” egy általános iskolának, egy alsó középiskolának és egy európai klasszikus gimnáziumnak ad otthont.
Az 1654. augusztus 28-án a palermói Giovanni Antonio Chiarella közjegyző előtt kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy ha utódainak férfiágon származó vonala kihalna, vagyonának egy részét egy „nemesemberek kollégiumának” alapítására kell fordítani, hasonlóra, mint amilyen Salamancában működik. Ebből a kollégiumból olyan erényes, nemes, ám mindenekelőtt világi vezető réteg kerülne ki, amely az ország igazgatási és politikai vezetésére hivatott.
1747-ben, az utolsó Cutelli, Giovanni halálával a dinasztia kihalt. A női ág sok nehézséget támasztott a családi javak átengedésével kapcsolatban, de végül Pietro Galletti püspök megoldotta a problémát: Aliminusa hűbérbirtokát kenyéradó haszonbérletbe (emfiteuzis) adta Biscari hercegének, és így teremtette elő a mai Cutelli-internátus építésére szánt forrásokat. Később Salvatore Ventimiglia és Corrado Maria Deodato Moncada, valamint a többi hagyatéki megbízott – Michele Paternò Castello, Mario Gravino, Antonio Paternò, Ignazio Abatello, Adamo Benedetto Asmundo (az Asmundo család tagja), Giuseppe Celestrio Securo és Antonio Sigone – megkezdte a Cutelli Kollégium építését.
Megvalósítása 1760 körülre tehető, és építészeti szempontból a XVIII. századi művészet ékköve.
Egy ilyen monumentális épület tervezéséből nem hiányozhatott Giovan Battista Vaccarini abbé keze sem: a nagy építész készítette el a terveket, bár Francesco Battaglia segítségét is igénybe vette.
A Via Vittorio Emanuele felőli neoklasszicista homlokzat Battaglia műve, és a Via Monsignor Ventimiglia, valamint a Via Teatro Massimo felőli oldalon folytatódik. A Vanvitelli tanítványaként ismert Vaccarininak tulajdonított rész a kör alakú, monumentális udvar, amely formái tisztaságával és harmóniájával bűvöli el a belépőt.
A szép, kör alakú udvart a közepén fekete-fehér burkolat díszíti. Bent, a nagy toronyóra számlapja alatt, az Idő és a Hírnév szobra között felirat olvasható: „Ut praeesset diei et nocti anno MDCCLXXIX” (Ezt az órát azért építették, hogy uralkodjon a nappal és az éjszaka felett).
Az Idő és a Hírnév szobrai a két erő közötti vetélkedést jelképezik. Említést érdemel a márvány díszlépcső, amely az emeletre vezet, ahol a dísztermet találod.
A dísztermet a tudomány és a jog világához tartozó szicíliai nagyságok alakjai ékesítik freskókon (Charondas, Empedoklész, Theokritosz, Sztészikhorosz, Recupero, Ingrassia, Giuseppe Gioeni). Itt ítélték el 1837-ben a Bourbonok elleni felkelőket, amint azt a külső homlokzaton elhelyezett, 1926. november 4-én felavatott emléktábla is idézi.
Ma a „Cutelli-internátus” egy általános iskolának, egy alsó középiskolának és egy európai klasszikus gimnáziumnak ad otthont.