Leírás
A Cataniai székesegyház (Szent Ágota-székesegyház) Catania dómja: a Piazza del Duomo fölé magasodik fehér carrarai márvány barokk homlokzatával, és itt őrzik a védőszent ereklyéit, a helyi kegyelet és a februári nagy városi ünnep szívét.
A templom közel ezer éves, mégis három korszakot mutat. A normannok a 11. század végén építették erődtemplomnak; az 1693-as földrengés szinte földig rombolta, majd a 18. században építették újjá, a homlokzatot Giovanni Battista Vaccarini tervezte.
A normann templomból a három apszis maradt meg, nagy lávakő tömbökből építették őket, és az érseki palota udvaráról láthatók. A homlokzaton az alsó sor hat gránitoszlopa antik, és talán a város római színházából származik.
Bent a katániaiak számára legkedvesebb hely a Szent Ágota-kápolna a jobb oldali hajó végében. Egy 1495-ös márványportál zárja el a „cammareddát”, a kis szobát, ahol az ereklyetartó mellszobrot és az ereklyékkel teli ezüst ládikát őrzik.
Az ezüst ereklyetartó mellszobrot egy sienai ötvös készítette Limoges-ban 1373 és 1376 között. A késő gótikus ötvösművészet remekműve, a ládika a szent testrészeit rejtő tokokat tartalmazza, valamint azt a fátylat is, amelyet a hagyomány szerint Ágota viselt.
A jobb oldali hajó egyik pillérének támaszkodik Vincenzo Bellini sírja, márványból és bronzból. A catániai születésű zeneszerző 1835-ben halt meg; földi maradványai a párizsi Père-Lachaise temetőből csak 1876-ban, több mint negyven évvel később tértek haza a városba.
A jobb oldali kereszthajóban álló Szűz Mária-kápolnában nyugszanak Szicília 14. századi aragóniai királyai: III. Frigyes és a királyi család más tagjai egy római szarkofágban pihennek. A főapszisban a 16. század végi faragott kórusszékek dombormű formájában mesélik el Ágota életét.
1040-ben egy bizánci hadvezér Konstantinápolyba vitte az ereklyéket. Ott maradtak 86 évig, míg 1126-ban két férfi, a francia Gilbert és a kalábriai Goselino kalandos úton vissza nem hozta őket Szicíliába. A város augusztus 17-én még ma is ezt a hazatérést ünnepli.
A templom két tragédiát látott. 1169. február 4-én a szent ünnepén földrengés miatt leomlott a mennyezet, sok hívő és a misét celebráló püspök meghalt. 1693-ban a körülbelül 100 méter magas harangtorony a templomra omlott, és több mint hétezer ember lelte halálát a romok alatt.
Egy legenda szerint 1232-ben II. Frigyes, aki el akarta büntetni a lázadó várost, a székesegyházban tartott mise alatt meggondolta magát: a breviáriumában megjelent a „Noli offendere Patriam Agathae” mondat, vagyis ne sértsd meg Ágota hazáját.
Ne hagyd ki
• Szent Ágota-kápolna.
• Vincenzo Bellini sírja.
• A Szűz Mária-kápolna a királysírokkal.
• A normann lávakő apszisok.
Tudtad?
• Szent Ágota mellszobrának arcát Aragóniai Konstancia királyné síremlékének szobráról mintázták; a királyné a székesegyházban nyugszik.
• A II. Frigyes-legenda mondata a főkapuba is bele van faragva.
A templom közel ezer éves, mégis három korszakot mutat. A normannok a 11. század végén építették erődtemplomnak; az 1693-as földrengés szinte földig rombolta, majd a 18. században építették újjá, a homlokzatot Giovanni Battista Vaccarini tervezte.
A normann templomból a három apszis maradt meg, nagy lávakő tömbökből építették őket, és az érseki palota udvaráról láthatók. A homlokzaton az alsó sor hat gránitoszlopa antik, és talán a város római színházából származik.
Bent a katániaiak számára legkedvesebb hely a Szent Ágota-kápolna a jobb oldali hajó végében. Egy 1495-ös márványportál zárja el a „cammareddát”, a kis szobát, ahol az ereklyetartó mellszobrot és az ereklyékkel teli ezüst ládikát őrzik.
Az ezüst ereklyetartó mellszobrot egy sienai ötvös készítette Limoges-ban 1373 és 1376 között. A késő gótikus ötvösművészet remekműve, a ládika a szent testrészeit rejtő tokokat tartalmazza, valamint azt a fátylat is, amelyet a hagyomány szerint Ágota viselt.
A jobb oldali hajó egyik pillérének támaszkodik Vincenzo Bellini sírja, márványból és bronzból. A catániai születésű zeneszerző 1835-ben halt meg; földi maradványai a párizsi Père-Lachaise temetőből csak 1876-ban, több mint negyven évvel később tértek haza a városba.
A jobb oldali kereszthajóban álló Szűz Mária-kápolnában nyugszanak Szicília 14. századi aragóniai királyai: III. Frigyes és a királyi család más tagjai egy római szarkofágban pihennek. A főapszisban a 16. század végi faragott kórusszékek dombormű formájában mesélik el Ágota életét.
1040-ben egy bizánci hadvezér Konstantinápolyba vitte az ereklyéket. Ott maradtak 86 évig, míg 1126-ban két férfi, a francia Gilbert és a kalábriai Goselino kalandos úton vissza nem hozta őket Szicíliába. A város augusztus 17-én még ma is ezt a hazatérést ünnepli.
A templom két tragédiát látott. 1169. február 4-én a szent ünnepén földrengés miatt leomlott a mennyezet, sok hívő és a misét celebráló püspök meghalt. 1693-ban a körülbelül 100 méter magas harangtorony a templomra omlott, és több mint hétezer ember lelte halálát a romok alatt.
Egy legenda szerint 1232-ben II. Frigyes, aki el akarta büntetni a lázadó várost, a székesegyházban tartott mise alatt meggondolta magát: a breviáriumában megjelent a „Noli offendere Patriam Agathae” mondat, vagyis ne sértsd meg Ágota hazáját.
Ne hagyd ki
• Szent Ágota-kápolna.
• Vincenzo Bellini sírja.
• A Szűz Mária-kápolna a királysírokkal.
• A normann lávakő apszisok.
Tudtad?
• Szent Ágota mellszobrának arcát Aragóniai Konstancia királyné síremlékének szobráról mintázták; a királyné a székesegyházban nyugszik.
• A II. Frigyes-legenda mondata a főkapuba is bele van faragva.