Leírás
Az Ursino-kastély az az erőd, amelyet II. Frigyes sváb császár építtetett Cataniában 1239-től: sötét lávakőből emelt négyzetes tömb, sarkain négy hatalmas kerek toronnyal, a történelmi belvárosban. Belül a város Városi Múzeuma (Museo Civico) található.
Mindegyik oldala nagyjából 50 méter hosszú, a sarokbástyák 30 méter magasra emelkednek, a falak két és fél méter vastagok. A kastély valaha a tengerre nézett; ma házak veszik körül, egy tér közepén áll.
A északi oldalon a bejárat felett egy fülkében a sváb sas látható, amint egy nyulat szorít a karmai között. Ez II. Frigyes hatalmának jelképe, bár néha báránynak nézik. A keleti oldalon reneszánsz ablak nyílik, amelyet lávakőből faragott ötágú csillag díszít.
Belül a gótikus stílusú külső lépcsővel ékesített udvar körül nyílnak a három szakaszra osztott nagy termek. Keresztboltozatok fedik őket, amelyek bordái levéldíszes fejezetű féloszlopokról indulnak: a hatás egy gótikus templomé.
A termekben kapott helyet az 1934-ben megnyílt Városi Múzeum. A gyűjtemény gerincét a biscarii herceg és a bencés szerzetesek gyűjteményei adják: görög és római leletek, szobrok, festmények és különböző korok műtárgyai.
Ne hagyd ki a foglyok falkarcolatait sem! A kastély a 16. századtól a 19. századig börtönként is működött, és a rabok címereket, arcokat, kereszteket, háromárbocos gályákat és szicíliai nyelvű mondatokat véstek a falakba, például: "Vinni carceratu", vagyis börtönbe vetettek.
A kastély több mint száz évig a szicíliai aragóniai királyok palotája volt. Itt választotta királlyá a szicíliai parlament 1295-ben III. Frigyest, és itt írták alá 1347-ben azt a békét, amely véget vetett a szicíliai vecsernye háborúinak.
1379. január 23-án éjjel Mária királynőt egy nemes, Guglielmo Raimondo Moncada elrabolta a kastélyból, hogy megakadályozza házasságát Gian Galeazzo Viscontival. 1434-ben Alfonz király itt írta alá a cataniai egyetem alapítólevelét.
1669-ben az Etna nagy kitörése elérte a kastélyt. A láva a falakat nem rongálta meg, de feltöltötte a várárkot, belepte a bástyákat, a partvonalat pedig több száz méterrel távolabbra tolta, a környező terepet mintegy tíz méterrel megemelve.
Ne hagyd ki
• A sváb sast a bejárat felett.
• A keresztboltozatos gótikus termeket.
• A Városi Múzeumot.
• A foglyok falkarcolatait.
Tudtad?
• Az "Ursino" név egyik feltevés szerint a Castrum Sinus, vagyis az "öböl kastélya" kifejezésből ered.
• A rabok legrégebbi falfelirata az 1526-os dátumot viseli.
Mindegyik oldala nagyjából 50 méter hosszú, a sarokbástyák 30 méter magasra emelkednek, a falak két és fél méter vastagok. A kastély valaha a tengerre nézett; ma házak veszik körül, egy tér közepén áll.
A északi oldalon a bejárat felett egy fülkében a sváb sas látható, amint egy nyulat szorít a karmai között. Ez II. Frigyes hatalmának jelképe, bár néha báránynak nézik. A keleti oldalon reneszánsz ablak nyílik, amelyet lávakőből faragott ötágú csillag díszít.
Belül a gótikus stílusú külső lépcsővel ékesített udvar körül nyílnak a három szakaszra osztott nagy termek. Keresztboltozatok fedik őket, amelyek bordái levéldíszes fejezetű féloszlopokról indulnak: a hatás egy gótikus templomé.
A termekben kapott helyet az 1934-ben megnyílt Városi Múzeum. A gyűjtemény gerincét a biscarii herceg és a bencés szerzetesek gyűjteményei adják: görög és római leletek, szobrok, festmények és különböző korok műtárgyai.
Ne hagyd ki a foglyok falkarcolatait sem! A kastély a 16. századtól a 19. századig börtönként is működött, és a rabok címereket, arcokat, kereszteket, háromárbocos gályákat és szicíliai nyelvű mondatokat véstek a falakba, például: "Vinni carceratu", vagyis börtönbe vetettek.
A kastély több mint száz évig a szicíliai aragóniai királyok palotája volt. Itt választotta királlyá a szicíliai parlament 1295-ben III. Frigyest, és itt írták alá 1347-ben azt a békét, amely véget vetett a szicíliai vecsernye háborúinak.
1379. január 23-án éjjel Mária királynőt egy nemes, Guglielmo Raimondo Moncada elrabolta a kastélyból, hogy megakadályozza házasságát Gian Galeazzo Viscontival. 1434-ben Alfonz király itt írta alá a cataniai egyetem alapítólevelét.
1669-ben az Etna nagy kitörése elérte a kastélyt. A láva a falakat nem rongálta meg, de feltöltötte a várárkot, belepte a bástyákat, a partvonalat pedig több száz méterrel távolabbra tolta, a környező terepet mintegy tíz méterrel megemelve.
Ne hagyd ki
• A sváb sast a bejárat felett.
• A keresztboltozatos gótikus termeket.
• A Városi Múzeumot.
• A foglyok falkarcolatait.
Tudtad?
• Az "Ursino" név egyik feltevés szerint a Castrum Sinus, vagyis az "öböl kastélya" kifejezésből ered.
• A rabok legrégebbi falfelirata az 1526-os dátumot viseli.